UKR UA-21 Zakarpats’ka oblasť

UKR UA-21 oblast de Transcarpatie

**Drapeau de l’oblast de Transcarpatie**

Le détail des subdivisions administratives est indiqué dans le chapitre PRÉSENTATION DES PAYS partie Divisions administratives actuelles de l’Ukraine

**oblast de Transcarpatie en vert gazon**

Clic gauche sur l’image pour activer le lien vers Google Maps

Left click on picture to activate the link to Google Maps

UKR_21 Berehove / Бepeгoвe (Beregszász)
֍ La rue Attila vers 1910 avec en arrière-plan les collines couvertes de vignobles.
֍ Attila street around 1910 with the hills covered with vineyards in the background.
֍ Вулиця Аттіли близько 1910 року з пагорбами, вкритими виноградниками, на задньому плані.
֍ Attila-Straße um 1910 mit den mit Weinbergen bedeckten Hügeln im Hintergrund.
֍ Az Attila utca 1910 körül, háttérben a szőlővel borított dombokkal.

UKR_21 Berehove / Бepeгoвe (Beregszász)
֍ Vue générale de la ville en 1915.
֍ General view of the city in 1915.
֍ Загальний вигляд міста у 1915 році.
֍ Gesamtansicht der Stadt im Jahr 1915.
֍ A város általános látképe 1915-ben.

UKR_21 Berehove / Бepeгoвe (Beregszász)
֍ La place Verbőczy en 1915. Istvan Werbőczy (1458-1541) était un juriste et un homme d’état hongrois.
֍ Verbőczy Square in 1915. Istvan Werbőczy (1458-1541) was a Hungarian jurist and statesman.
֍ Площа Вербочі в 1915 році. Іштван Вербочі (1458-1541) – угорський правознавець і державний діяч.
֍ Der Verbőczy-Platz im Jahr 1915. Istvan Werbőczy (1458-1541) war ein ungarischer Jurist und Staatsmann.
֍ Verbőczy tér 1915-ben. Werbőczy István (1458-1541) magyar jogász és államférfi volt.

UKR_21 Berehove / Бepeгoвe (Beregszász)
֍ L’Hôtel de région (du comitat / vármegye) en 1909.
֍ The County (vármegye) Hall in 1909.
֍ Повітова ратуша в 1909 році
֍ Das Kreishaus (des Komitats / vármegye) im Jahr 1909
֍ A Megyeháza 1909-ben.

UKR_21 Berehove / Бepeгoвe (Beregszász)
֍ Le magasin d’épices, d’épicerie fine, de linge et de mode de Károly Auer, Clayton et Shuttleworth en 1912.
֍ Károly Auer, Clayton and Shuttleworth’s spice, delicatessen, linen and fashion store in 1912.
֍ Магазин спецій, делікатесів, білизни та одягу Кароля Ауера, Клейтона і Шаттлворта у 1912 році.
֍ Das Gewürz-, Delikatessen-, Wäsche- und Modegeschäft von Károly Auer, Clayton und Shuttleworth im Jahr 1912.
֍ Auer Károly fűszer, csemege, vászon és divat áruháza, Clayton és Shuttleworth 1912-ben.

UKR_21 Berehove / Бepeгoвe (Berehovo 1918 – 02/11/1938)
֍ Vue générale de la ville en 1932.
֍ General view of the city in 1932.
֍ Загальний вигляд міста у 1932 році.
֍ Gesamtansicht der Stadt im Jahr 1932.
֍ A város általános látképe 1932-ben.

UKR_21 Berehove / Бepeгoвe (Berehovo 1918 – 02/11/1938)
֍ Le domaine viticole d’État avec cave à vin en 1931.
֍ State winery and wine cell in 1931.
֍ Державні винні погреби в 1931 році.
֍ Staatliche Weinkeller im Jahr 1931.
֍ Állami borpince 1931-ben.

UKR_21 Berehove / Бepeгoвe (Beregszász)
֍ Le Palais de justice en 1940.
֍ The courthouse in 1940.
֍ Палац правосуддя у 1940 році.
֍ Das Gerichtsgebäude im Jahr 1940.
֍ Tőrvényszék 1940-ben.

UKR_21 Dilove / Дiлoвe (Trebušany 1918 – 19/03/1939)
֍ Vue générale de la ville au bord de la Tisza en 1931.
֍ General view of the city on the banks of the Tisza in 1931.
֍ Загальний вигляд міста на березі Тиси у 1931 році.
֍ Gesamtansicht der Stadt am Ufer der Theiß im Jahr 1931.
֍ A város általános látképe a Tisza-parton 1931-ben.

UKR_21 Irshava / Іршава (Ilosva)
֍ Détail d’une rue en 1917.
֍ Detail of a street in 1917.
֍ Деталь вулиці 1917 року.
֍ Detailansicht einer Straße im Jahr 1917.
֍ Egy utca részlete 1917-ben.

UKR_21 Izky / Iзки (Iszka)
֍ Les montagnes enneigées près d’Izky en 1915.
֍ The snow-covered mountains near Izky in 1915.
֍ Засніжені гори під Ізками у 1915 році.
֍ Die schneebedeckten Berge bei Izky im Jahr 1915.
֍ A hófödte hegyek Izky közelében 1915-ben.

UKR_21 Karpaty / Kapпaти (Beregvár)
֍ Le palais des comtes Schönborn en 1903. Il fut construit en 1890 et converti en sanatorium en 1946.
֍ The Palace of Counts Schönborn in 1903. It was built in 1890 and converted into a sanatorium in 1946.
֍ Палац графів Шенборнів у 1903 році. Побудований у 1890 році, переобладнаний під санаторій у 1946 році.
֍ Der Palast der Grafen Schönborn im Jahr 1903. Es wurde 1890 erbaut und 1946 in ein Sanatorium umgewandelt.
֍ A Schönborn grófok palotája 1903-ban. 1890-ben épült, és 1946-ban alakították át szanatóriummá.

UKR_21 Khust / Xуcт (Huszt)
֍ La place principale vers 1910.
֍ The main square around 1910.
֍ Головна площа близько 1910 року.
֍ Der Hauptplatz um 1910.
֍ A főtér 1910 körül.

UKR_21 Khust / Xуcт (Huszt)
֍ La rue Rákóczy en 1918, du nom d’une célèbre famille de la noblesse hongroise. C’est à présent la rue Karpatskoyi Sichi (Bулиця Kapпaтcькoï Ciчi).
֍ Rákóczy Street in 1918, named after a famous Hungarian noble family. It is now Karpatskoyi Sichi Street (Bулиця Kapпaтcькoï Ciчi).
֍ Вулиця Ракоці у 1918 році названа на честь відомого угорського дворянського роду. Зараз це вулиця Капатської Січі.
֍ Rákóczy utca 1918-ban, egy híres magyar nemesi családról elnevezve. Ez ma a Karpatszkaja Szecsi utca (Bулиця Kapпaтcькoï Ciчi).
֍ Die Rákóczy-Straße im Jahr 1918, benannt nach einer berühmten ungarischen Adelsfamilie. Jetzt ist es die Karpatskoyi-Sichi-Straße (Bулиця Kapпaтcькoï Ciчi).

UKR_21 Khust / Xуcт (Hust 1918 – 19/03/1939)
֍ Vue générale vers 1920.
֍ General view around 1920.
֍ Загальний вигляд близько 1920 року.
֍ Gesamtansicht um 1920.
֍ Általános nézet 1920 körül.

UKR_21 Khust / Xуcт (Huszt)
֍ Le Conseil municipal de Khust en 1942 avec en arrière-plan la colline du château.
֍ The Khust City Council in 1942 with the castle hill in the background.
֍ Хустська міська рада 1942 року, на задньому плані – замкова гора.
֍ Der Gemeinderat von Khust im Jahr 1942 mit dem Burghügel im Hintergrund.
֍ Khust város tanácsa 1942-ben, háttérben a várhegy.

UKR_21 Khust / Xуcт (Huszt)
֍ Le cimetière militaire avec les ruines de la forteresse en 1940.
֍ The military cemetery with castle ruins in 1940.
֍ Військове кладовище з фортечними руїнами 1940 року.
֍ Soldatenfriedhof mit Festungsruinen im Jahr 1940.
֍ Honvédtemető várrommal 1940-ben.

UKR_21 Khust / Xуcт (Huszt)
֍ Le lycée de jeunes filles en 1943.
֍ The girls’ high school in 1943.
֍ Школа для дівчаток у 1943 році.
֍ Das Mädchengymnasium im Jahr 1943.
֍ A leányiskola 1943-ban.

UKR_21 Khust / Xуcт
֍ La synagogue en 2020.
֍ The synagogue in 2020.
֍ Синагога у 2020 році.
֍ Die Synagoge im Jahr 2020.
֍ A zsinagóga 2020-ban.

UKR_21 Kobyletska Poliana / Koбилeцькa Пoлянa (Polyána Gyertánliget)
֍ Une partie de l’établissement thermal vers 1910.
֍ A part of the thermal establishment around 1910.
֍ Частина термального закладу близько 1910 року.
֍ Ein Teil des Thermalbads um 1910.
֍ A termálfürdő része 1910 körül.

UKR_21 Korolevo / Kopoлeвo (Királyháza)
֍ Le bâtiment du carrefour et la passerelle du passage à niveau vers 1912.
֍ The crossroads building and the level crossing footbridge around 1912.
֍ Будівля перехрестя та пішохідний міст через нього близько 1912 р.
֍ Das Gebäude der Kreuzung und die Brücke über den Bahnübergang um 1912.
֍ Vőrőskereszt épület és a vasúli átjáró hid 1912 körül.

UKR_21 Korolevo / Kopoлeвo (Királyháza)
֍ L’église catholique et l’école en 1915.
֍ The Catholic Church and school in 1915.
֍ Католицький костел і школа в 1915 році.
֍ Die katholische Kirche und die Schule im Jahr 1915.
֍ A katolikus templom és az iskola 1915-ben.

UKR_21 Kostryna / Kocтpинa (Kostrina 1918 – 19/03/1939)
֍ L’église Pokrova vers 1930. Elle fut construite en bois au XVIIème siècle.
֍ The Pokrova Church around 1930. It was built of wood in the 17th century.
֍ Покровська церква близько 1930 року. Побудована з дерева у 17 столітті.
֍ Die Pokrova-Kirche um 1930. Sie wurde im 17. Jahrhundert aus Holz gebaut.
֍ A Pokrova-templom 1930 körül. A 17. században épült fából.

UKR_21 Lazeshchyna / Лaзешинa (Lazeščina 1918 – 19/03/1939)
֍ Vue partielle du village en 1931.
֍ Partial view of the village in 1931.
֍ Частковий вигляд села в 1931 році.
֍ Teilansicht des Dorfes im Jahr 1931.
֍ A falu részleges látképe 1931-ben.

UKR_21 Luh / Луг (Tiszalonka)
֍ L’ancien pavillon de chasse du prince héritier Rudolf dans la “Vallée de la forêt” (Erdészvölgy) en 1915 à 4km au sud-est de Luh.
֍ The former hunting lodge of Crown Prince Rudolf in the « Forest Valley » (Erdészvölgy) in 1915, 4km southeast of Luh.
֍ Колишній мисливський будиночок кронпринца Рудольфа в « Лісовій долині » (Erdészvölgy) 1915 року, за 4 км на південний схід від Луга.
֍ Das ehemalige Jagdhaus von Kronprinz Rudolf im « Tal des Waldes » (Erdészvölgy) im Jahr 1915, 4 km südöstlich von Luh.
֍ Rudolf trónörökös egykori vadászkastélya az « Erdészvölgyben » 1915-ben, Luhtól 4 km-re délkeletre.

UKR_21 Mizshirja / Міжгіря (Ökörmező)
֍ Vue générale en 1940.
֍ General view in 1940.
֍ Загальний вигляд у 1940 році.
֍ Gesamtansicht im Jahr 1940.
֍ Általános nézet 1940-ben.

UKR_21 Mizshirja / Міжгіря (Ökörmező)
֍ Un rue dans le centre du village en 1942.
֍ A street in the village centre in 1942.
֍ Вулиця в центрі села в 1942 році.
֍ Eine Straße im Dorfzentrum im Jahr 1942.
֍ Egy utca a falu központjában 1942-ben.

UKR_21 Mukatchevo / Mукaчeвo (Mukačevo 1918 – 02/11/1938)
֍ Vue générale de la ville en 1928.
֍ General view of the city in 1928.
֍ Загальний вигляд міста у 1928 році.
֍ Gesamtansicht der Stadt im Jahr 1928.
֍ A város általános látképe 1928-ben.

UKR_21 Mukatchevo / Mукaчeвo (Mukačevo 1918 – 02/11/1938)
֍ Vue générale de la ville en 1935.
֍ General view of the city in 1935.
֍ Загальний вигляд міста у 1935 році.
֍ Gesamtansicht der Stadt im Jahr 1935.
֍ A város általános látképe 1935-ben.

UKR_21 Mukatchevo / Mукaчeвo (Munkács)
֍ La cathédrale Saint-Martin de Tours sur la rue Principale en 1915. Cette rue est à présent la rue de la Paix (вулиця Миру / vulitsia Miru).
֍ St Martin of Tours Cathedral on Main Street in 1915. This street is now called Peace street (вулиця Миру / vulitsia Miru).
֍ Католицький Кафедральний костел Святого Мартина в Турі на вулиці Принципал, 1915 рік. Зараз ця вулиця називається вулиця Миру.
֍ Die Kathedrale St. Martin von Tours in die Hauptstraße im Jahr 1915. Diese Straße heißt jetzt Friedensstraße (вулиця Миру / vulitsia Miru).
֍ A Tours-i Szent Márton székesegyház a Fő utcán 1915-ben. Ezt az utcát ma Béke utcának hívják (вулиця Миру / vulitsia Miru).

UKR_21 Mukatchevo / Mукaчeвo (Munkács)
֍ La rue principale en 1915, à présent rue de la Paix (вулиця Миру / vulitsia Miru).
֍ Main street in 1915, now Peace street (вулиця Миру / vulitsia Miru).
֍ Головна вулиця в 1915 році, нині вулиця Миру.
֍ Die Hauptstraße im Jahr 1915, heute Friedensstraße (вулиця Миру / vulitsia Miru).
֍ Fő utca 1915-ben, ma Béke utca (вулиця Миру / vulitsia Miru).

UKR_21 Mukatchevo / Mукaчeвo (Munkács)
֍ La rue principale en 1916, à présent rue de la Paix (вулиця Миру / vulitsia Miru).
֍ Main street in 1916, now Peace street (вулиця Миру / vulitsia Miru).
֍ Головна вулиця в 1916 році, нині вулиця Миру.
֍ Die Hauptstraße im Jahr 1916, heute Friedensstraße (вулиця Миру / vulitsia Miru).
֍ Fő utca 1916-ben, ma Béke utca (вулиця Миру / vulitsia Miru).

UKR_21 Mukatchevo / Mукaчeвo (Mukačevo 1918 – 02/11/1938)
֍ La rue de la Paix au niveau de l’intersection avec la rue Yaroslava Mudroho, à droite, en 1937.
֍ Peace Street at the intersection with +Street, right, in 1937.
֍ Вулиця Миру на перетині з вулиця Ярослава Мудрого (праворуч), 1937 рік.
֍ Friedensstraße an der Kreuzung mit der Jaroslaw-Mudry-Straße, rechts, 1937.
֍ A Béke utca a Jaroszlav Mudry utca kereszteződésénél, jobbra, 1937.

UKR_21 Mukatchevo / Mукaчeвo (Mukačevo 1918 – 02/11/1938)
֍ La rue de la Paix (вулиця Миру / vulitsia Miru) en 1937.
֍ Peace Street(вулиця Миру / vulitsia Miru) in 1937.
֍ Вулиця Миру 1937 рік.
֍ Friedensstraße (вулиця Миру / vulitsia Miru) im Jahr 1937.
֍ A Béke utca (вулиця Миру / vulitsia Miru) 1937-ben.

UKR_21 Mukatchevo / Mукaчeвo (Munkács)
֍ La rue Miklós Horthy en 1942, à présent rue de la Paix. Miklós Horthy de Nagybánya (1868-1957) était un militaire et homme d’État hongrois, régent du royaume de Hongrie du 1er mars 1920 au 15 octobre 1944.
֍ Miklós Horthy Street in 1942, now Peace street. Miklós Horthy of Nagybánya (1868-1957) was a Hungarian military and statesman, regent of the Kingdom of Hungary from 1 March 1920 to 15 October 1944.
֍ Вулиця Міклоша Горті у 1942 році, нині вулиця Миру. Міклош Хорти з Надьбані (1868-1957) – угорський військовий і державний діяч, регент Угорського королівства з 1 березня 1920 року по 15 жовтня 1944 року.
֍ Die Miklós-Horthy-Straße im Jahr 1942, heute Friedensstraße. Miklós Horthy von Nagybánya (1868-1957) war ein ungarischer Militär und Staatsmann und Regent des Königreichs Ungarn vom 1. März 1920 bis zum 15. Oktober 1944.
֍ Horthy Miklós utca 1942-ben, ma Béke utca. Nagybányai Horthy Miklós (1868-1957) magyar katonai és államférfi, a 1920. március 1-jétől 1944. október 16-ig ő volt a Magyar Királyság kormányzója.

UKR_21 Mukatchevo / Mукaчeвo (Mukačevo 1918 – 02/11/1938)
֍ L’hôtel de ville en 1937. Il a été conçu par le célèbre architecte hongrois Janos Granny Bush et construit dans le style Art nouveau. Sa construction a été achevée en 1904. Depuis lors, il sert de bâtiment administratif abritant le conseil municipal.
֍The City Hall in 1937. It was designed by the famous Hungarian architect Janos Granny Bush and built in the Art Nouveau style. Its construction was completed in 1904. Since then it has been used as an administrative building housing the city council.
֍ Ратуша 1937 року. Він був спроектований відомим угорським архітектором Яношем Гранні Бушем і побудований у стилі модерн. Його будівництво було завершено у 1904 році. З того часу використовується як адміністративна будівля, в якій розміщується міська рада.
֍ Das Rathaus im Jahr 1937. Es wurde von dem berühmten ungarischen Architekten Janos Granny Bush entworfen und im Jugendstil erbaut. Sein Bau wurde 1904 fertiggestellt. Seitdem dient es als Verwaltungsgebäude, in dem der Stadtrat untergebracht ist.
֍ A városháza 1937-ben. A híres magyar építész, Nagy Bokor János tervezte, és szecessziós stílusban épült. Építését 1904-ben fejezték be. Azóta a városi tanácsnak otthont adó igazgatási épületként használják.

UKR_21 Mukatchevo / Mукaчeвo (Munkács)
֍ L’hôtel de ville en 1942.
֍The City Hall in 1937.
֍ Ратуша 1937 року.
֍ Das Rathaus im Jahr 1937.
֍ A városháza 1937-ben.

UKR_21 Mukatchevo / Mукaчeвo (Munkács)
֍ L’hôtel de ville à l’entrée de la rue Pouchkine (ex rue Rákóczi) en 1941. Alexandre Sergueïevitch Pouchkine (1799-1837) était un poète, dramaturge et romancier russe.
֍ The City hall at the entrance to Pushkin Street (formerly Rákóczi Street) in 1941. Alexander Sergeyevich Pushkin (1799-1837) was a Russian poet, playwright and novelist.
֍ Ратуша при в’їзді на вулиця Пушкіна (колишня Ракоці) у 1941 році. Олександр Сергійович Пушкін (1799-1837) – російський поет, драматург і прозаїк.
֍ Das Rathaus am Eingang der Puschkinstraße (ehemals Rákóczi-Straße) im Jahr 1941. Alexander Sergejewitsch Puschkin (1799-1837) war ein russischer Dichter, Dramatiker und Romancier.
֍ A városháza a Puskin utca (korábban Rákóczi utca) bejáratánál 1941-ben. Alekszandr Szergejevics Puskin (1799-1837) orosz költő, drámaíró és regényíró volt.

UKR_21 Mukatchevo / Mукaчeвo (Munkács)
֍ La rue Rákóczi en 1942, à présent rue Pouchkine.
֍ Rákóczi Street in 1942, now Pushkin Street.
֍ Вулиця Ракоці в 1942 році, нині вулиця Пушкіна.
֍ Die Rákóczi-Straße im Jahr 1942, jetzt Puschkin-Straße.
֍ Rákóczi utca 1942-ben, ma Puskin utca.

UKR_21 Mukatchevo / Mукaчeвo (Munkács)
֍ Le magasin Citka sur la rue Saint Stéphane (Szent István) en 1942, à présent magasin TISA (TИCA) au n° 4 de la rue Yaroslava Mudroho.
֍ The Citka shop on St. Stephen’s Street (Szent István) in 1942, now the TISA (TИCA) shop at No. 4 Yaroslava Mudroho Street.
֍ Магазин « Цитка » на вулиці Святого Стефана (Святого Іштвана) у 1942 році, нині магазин « ТИСА » на вул. Ярослава Мудрого, 4.
֍ Das Citka-Geschäft in der St. Stephan-Straße (Szent István) im Jahr 1942, jetzt TISA-Geschäft (TИCA) in der Yaroslava Mudroho-Straße Nr. 4.
֍ A Szent István utcai Citka üzlet 1942-ben, ma TISA (TИCA) üzlet a Jaroszlava Mudroho utca 4. szám alatt.

UKR_21 Mukatchevo / Mукaчeвo (Mukačevo 1918 – 02/11/1938)
֍ L’école tchèque en 1930.
֍ The Czech school in 1930.
֍ Чеська школа 1930 року.
֍ Die tschechische Schule im Jahr 1930.
֍ A cseh iskola 1930-ban.

UKR_21 Mukatchevo / Mукaчeвo (Munkács)
֍ Le théâtre en 1939.
֍ The theatre in 1939.
֍ Театр у 1939 році.
֍ Das Theater im Jahr 1939.
֍ A színház 1939-ben.

UKR_21 Mukatchevo / Mукaчeвo (Munkács)
֍ Le cinéma-théâtre Scala en 1940. Il a été conçu par l’architecte tchécoslovaque Ludovít Oelschläger (1896-1984) et a été inauguré en 1929.
֍ The Scala cinema-theatre in 1940. It was designed by the Czechoslovak architect Ludovít Oelschläger (1896-1984) and opened in 1929.
֍ Кінотеатр « Скала », 1940 рік. Він був спроектований чехословацьким архітектором Людовітом Оелшлегером (1896-1984) і відкритий у 1929 році.
֍ Das Kino-Theater Scala im Jahr 1940. Es wurde von dem tschechoslowakischen Architekten Ludovít Oelschläger (1896-1984) entworfen und 1929 eröffnet.
֍ A Scala mozi-színház 1940-ben. A csehszlovák építész, Ludovít Oelschläger (1896-1984) tervezte, és 1929-ben nyitották meg.

UKR_21 Mukatchevo / Mукaчeвo (Munkács)
֍ Le commissariat de police du district (járás) du Royaume de Hongrie en 1943.
֍ The District (járás) Police station of the Kingdom of Hungary in 1943.
֍ Окружне управління поліції Королівства Угорщина у 1943 році.
֍ Das Bezirkspolizeiamt (járás) des Königreichs Ungarn im Jahr 1943.
֍ A Magyar Királyság Rendőrség és járási Hivatala 1943-ban.

UKR_21 Mukatchevo / Mукaчeвo (Moukatcheve / Мукачеве 1944-2017)
֍ L’immeuble du Conseil municipal en 1979.
֍ The City Council building in 1979.
֍ Будівля міської ради 1979 року.
֍ Das Gebäude des Stadtrats im Jahr 1979.
֍ A városi tanács épülete 1979-ben.

UKR_21 Mukatchevo / Mукaчeвo (Munkács)
֍ La gare vers 1910.
֍ The railway station around 1910.
֍ Станція близько 1910 року.
֍ Der Bahnhof um 1910.
֍ A vasútállomás 1910 körül.

UKR_21 Mukatchevo / Mукaчeвo
֍ La gare en 2021.
֍ The railway station in 2021.
֍ Залізничний вокзал у 2021 році.
֍ Der Bahnhof Im Jahr 2021.
֍ A vasútállomás 2021-ben.

UKR_21 Mukatchevo / Mукaчeвo (Munkács)
֍ Une partie de l’intérieur du château vers 1905.
֍ Part of the interior of the castle around 1905.
֍ Частина інтер’єру замку близько 1905 року.
֍ Ein Teil des Schlossinneren um 1905.
֍ A kastély belsejének egy része 1905 körül.

UKR_21 Mukatchevo / Mукaчeвo (Mukačevo 1918 – 02/11/1938)
֍ Le château médiéval Palanok en 1934.
֍ The medieval Palanok Castle in 1934.
֍ Середньовічний замок Паланок у 1934 році.
֍ Die mittelalterliche Burg Palanok im Jahr 1934.
֍ A középkori Palanok vára 1934-ben.

UKR_21 Mukatchevo / Mукaчeвo
֍ Vue aérienne du château médiéval Palanok en 2021.
֍ Aerial view of the medieval castle Palanok in 2021.
֍ Вид на середньовічний замок Паланок з висоти пташиного польоту у 2021 році.
֍ Luftaufnahme der mittelalterlichen Burg Palanok im Jahr 2021.
֍ Légi felvétel a középkori Palanok váráról 2021-ben.

UKR_21 Mukatchevo / Mукaчeвo (Mukačevo 1918 – 02/11/1938)
֍ Le monastère Saint-Nicolas en 1937.
֍ Saint Nicholas Monastery in 1937.
֍ Свято-Миколаївський монастир у 1937 році.
֍ Kloster St. Nikolaus im Jahr 1937.
֍ Szent Miklós kolostor 1937-ben.

UKR_21 Mukatchevo / Mукaчeвo (Munkács)
֍ Pidhorjani / Пiдхopжaнi (Podhering), faubourg nord-est de Mukatchevo en 1906. La colonne du souvenir érigée en 1901 au bord de la rivière Latorica, près du pont de la rue Pidhorianska, pour commémorer la bataille du 22 avril 1849 qui vit la victoire des troupes hongroises sur l’armée autrichienne.
֍ Pidhorjani / Пiдхopжaнi (Podhering), northeastern suburb of Mukatchevo in 1906. The memorial column erected in 1901 on the bank of the Latorica River, near the bridge on Pidhorianska Street, to commemorate the battle of 22 April 1849 which saw the victory of Hungarian troops over the Austrian army.
֍ Підгоряни / Підхопжані (Підхерінг), північно-східне передмістя Мукачева у 1906 році. Пам’ятна колона встановлена у 1901 році на березі річки Латориці, біля мосту на вулиці Підгорянській, на честь битви 22 квітня 1849 року, в якій угорські війська здобули перемогу над австрійською армією.
֍ Pidhorjani / Пiдхopжaнi (Podhering), nordöstlicher Vorort von Mukatchevo im Jahr 1906. Die 1901 am Ufer des Flusses Latorica in der Nähe der Brücke der Pidhorianska-Straße errichtete Gedenksäule erinnert an die Schlacht vom 22. April 1849, in der die ungarischen Truppen die österreichische Armee besiegten.
֍ Pidhorjani / Пiдхopжaнi (Podhering), Munkács északkeleti külvárosa 1906-ban. A Latorica folyó partján, a Pidhorianska utcai híd közelében 1901-ben állított emlékoszlop az 1849. április 22-i csata emlékére, amelyben a magyar csapatok győzelmet arattak az osztrák hadsereg felett.

UKR_21 Nevytske / Heвицькe (Nevické 1918 – 19/03/1939)
֍ Le château féodal vers 1925.
֍ The feudal castle around 1925.
֍ Феодальний замок близько 1925 року.
֍ Das feudale Schloss um 1925.
֍ A feudális kastély 1925 körül.

UKR_21 Nimetska Mokra / Німецька Мокра (Nemecká Mokra 1918 – 19/03/1939)
֍ La rue principale du village en 1932.
֍ The village’s main street in 1932.
֍ Центральна вулиця села в 1932 році.
֍ Die Hauptstraße des Dorfes im Jahr 1932.
֍ A falu főutcája 1932-ben.

UKR_21 Nyzhni Vorota / Hижнi Bopoтa (Alsóverecke)
֍ Vue générale en 1915.
֍ General view in 1915.
֍ Загальний вигляд у 1915 році.
֍ Gesamtansicht im Jahr 1915.
֍ Általános nézet 1915-ben.

UKR_21 Nyzhni Vorota / Hижнi Bopoтa (Nižní Verecki 1918 – 19/03/1939)
֍ L’église orthodoxe Saint-Pierre et Paul au centre du village vers 1920.
֍ The Orthodox Church of St Peter and Paul in the centre of the village around 1920.
֍ Православна церква святих Петра і Павла в центрі села близько 1920 року.
֍ Die orthodoxe Kirche St. Peter und Paul im Zentrum des Dorfes um 1920.
֍ A Szent Péter és Pál ortodox templom a falu központjában 1920 körül.

UKR_21 Nyzhni Vorota / Hижнi Bopoтa (Alsóverecke)
֍ Vue générale en 1943.
֍ General view in 1943.
֍ Загальний вигляд у 1943 році.
֍ Gesamtansicht im Jahr 1943.
֍ Általános nézet 1943-ben.

UKR_21 Peretchyn / Пepeчин (Perecseny)
֍ Le camp de prisonniers de guerre en 1918.
֍ The prisoner of war camp in 1918.
֍ У таборі військовополонених у 1918 році.
֍ Das Kriegsgefangenenlager im Jahr 1918.
֍ A hadifogolytábor 1918-ban.

UKR_21 Peretchyn / Пepeчин (Perečin 1918 – 19/03/1939)
֍ Vue générale vers 1930.
֍ General view around 1930.
֍ Загальний вигляд близько 1930 року.
֍ Gesamtansicht um 1930.
֍ Általános nézet 1930 körül.

UKR_21 Peretchyn / Пepeчин (Perečin 1918 – 19/03/1939)
֍ Vue partielle en 1932.
֍ Partial view in 1932.
֍ Частковий вигляд у 1932 році.
֍ Teilansicht im Jahr 1932.
֍ Részleges nézet 1932-ben.

UKR_21 Peretchyn / Пepeчин (Perecseny)
֍ L’école secondaire en 1940.
֍ The secondary school in 1940.
֍ Загально-освітня школа в 1940 році
֍ Die Oberschule im Jahr 1940.
֍ A középiskola 1940-ben.

UKR_21 Pip Ivan / Пiп Iвaн (Pop Iván 1918 – 19/03/1939)
֍ Sommet des Carpates orientales de 1936 mètres d’altitude à la frontière avec la Roumanie en 1941.
֍ A 1936-metre-high peak in the Eastern Carpathians on the border with Romania in 1941.
֍ Вершина висотою 1936 метрів у Східних Карпатах на кордоні з Румунією в 1941 році.
֍ 1936 m hoher Gipfel in den Ostkarpaten an der Grenze zu Rumänien im Jahr 1941.
֍ Egy 1936 méter magas csúcs a Keleti-Kárpátokban, a román határon, 1941-ben.

UKR_21 Pip Ivan / Пiп Iвaн (Pop Ivan 1918 – 19/03/1939)
֍ Le chalet de montagne situé à 1550m d’altitude en 1938.
֍ The mountain chalet located at 1550m altitude in 1938.
֍ Гірське шале на висоті 1550 м над рівнем моря в 1938 році.
֍ Die Berghütte auf 1550 m Höhe im Jahr 1938.
֍ A hegyi faház 1550 méteres magasságban 1938-ban.

UKR_21 Rakhiv / Paxiв (Rahó)
֍ La gare en 1909.
֍ The railway station in 1909.
֍ Залізничний вокзал у 1909 році.
֍ Der Bahnhof Im Jahr 1909.
֍ A vasútállomás 1909-ben.

UKR_21 Rakhiv / Paxiв (Rahó)
֍ Le pont sur la Tisza en cours de réparation en 1916.
֍ The bridge over the Tisza River being repaired in 1916.
֍ Міст через річку Тиса під час ремонту у 1916 році.
֍ Die Brücke über den Fluss Tisza bei der Reparatur im Jahr 1916.
֍ Javítás alatt áll a Tisza feletti híd 1916-ben.

UKR_21 Rakhiv / Paxiв (Rahó)
֍ Le pont sur la rivière Tisza en 1918.
֍ The bridge over the Tisza River in 1918.
֍ Міст через річку Тиса в 1918 році.
֍ Die Brücke über die Theiß im Jahr 1918.
֍ A Tisza feletti híd 1918-ban.

UKR_21 Rakhiv / Paxiв (Rachov 1918 – 19/03/1939)
֍ Vue générale vers 1925.
֍ General view around 1925.
֍ Загальний вигляд близько 1925 року.
֍ Gesamtansicht um 1925.
֍ Általános nézet 1925 körül.

UKR_21 Rakhiv / Paxiв (Rachov 1918 – 19/03/1939)
֍ Une rue du centre ville en 1928.
֍ A downtown street in 1928.
֍ Центральна вулиця міста в 1928 році.
֍ Eine Straße in der Innenstadt im Jahr 1928.
֍ Egy belvárosi utca 1928-ban.

UKR_21 Rakhiv / Paxiв (Rachov 1918 – 19/03/1939)
֍ Vue générale en 1932.
֍ General view in 1932.
֍ Загальний вигляд у 1932 році.
֍ Gesamtansicht im Jahr 1932.
֍ Általános nézet 1932-ben.

UKR_21 Rakhiv / Paxiв (Rachov 1918 – 19/03/1939)
֍ Vue générale en 1937.
֍ General view in 1937.
֍ Загальний вигляд у 1937 році.
֍ Gesamtansicht im Jahr 1937.
֍ Általános nézet 1937-ben.

UKR_21 Rakhiv / Paxiв (Rahó)
֍ Vue générale en 1943.
֍ General view in 1943.
֍ Загальний вигляд у 1943 році.
֍ Gesamtansicht im Jahr 1943.
֍ Általános nézet 1943-ben.

UKR_21 Rakhiv / Paxiв (Rahó)
֍ L’hôtel Budapest en 1943, à présent hôtel Europe.
֍ The Budapest Hotel in 1943, now Hotel Europe.
֍ Будапештський готель 1943 року, нині готель Європа.
֍ Das Budapest Hotel im Jahr 1943, jetzt Hotel Europe.
֍ A Budapest Hotel 1943-ban, ma Hotel Europe.

UKR_21 Repinne / Peпиннe (Repenje 1918 – 19/03/1939)
֍ L’église en bois vers 1930.
֍ The wooden church around 1930.
֍ Дерев’яна церква близько 1930 року.
֍ Die Holzkirche um 1930.
֍ A fatemplom 1930 körül.

UKR_21 Svaliava / Cвaлявa (Szolyva)
֍ Vue générale en 1915.
֍ General view in 1915.
֍ Загальний вигляд у 1915 році.
֍ Gesamtansicht im Jahr 1915.
֍ Általános nézet 1915-ben.

UKR_21 Svaliava / Cвaлявa (Svaljava 1918 – 19/03/1939)
֍ La route conduisant à la ville en 1930.
֍ The road leading to the city in 1930.
֍ Дорога, що веде до міста в 1930 році.
֍ Die Straße, die 1930 in die Stadt führte.
֍ A városba vezető út 1930-ban.

UKR_21 Tchop / Чoп (Csap)
֍ Une rue du centre ville en 1905.
֍ A downtown street in 1905.
֍ Центральна вулиця міста в 1905 році.
֍ Eine Straße in der Innenstadt im Jahr 1905.
֍ Egy belvárosi utca 1905-ban.

UKR_21 Tchop / Чoп (Csap)
֍ Une partie de la rue principale vers 1913.
֍ Part of the main street around 1913.
֍ Частина головної вулиці близько 1913 року.
֍ Teil der Hauptstraße um 1913.
֍ A főutca egy része 1913 körül.

UKR_21 Tchop / Чoп (Csap)
֍ L’église réformée vers 1913.
֍ The Reformed Church around 1913.
֍ Реформатська церква близько 1913 року.
֍ Die reformierte Kirche um 1913.
֍ A református templom 1913 körül.

UKR_21 Tchop / Чoп (Csap)
֍ La gare en 1914.
֍ The railway station in 1914.
֍ Залізничний вокзал у 1914 році.
֍ Der Bahnhof Im Jahr 1914.
֍ A vasútállomás 1914-ben.

UKR_21 Tchop / Чoп (Csap)
֍ Le pont sur la Tisza en 1915.
֍ The bridge over the Tisza in 1915.
֍ Міст через Тису в 1915 році.
֍ Die Brücke über die Theiß im Jahr 1915.
֍ A Tisza feletti híd 1915-ben.

UKR_21 Tchop / Чoп (Čop 1918 – 19/03/1939)
֍ La rue principale en 1932.
֍ Main street in 1932.
֍ Головна вулиця в 1932 році.
֍ Die Hauptstraße im Jahr 1932.
֍ A főutca 1932-ben.

UKR_21 Tiatchiv / Tячiв (Técső)
֍ La rue Kossuth en 1919. Lajos Kossuth (1802-1894) était un homme politique hongrois qui prit une part active à la révolution de 1848.
֍ Kossuth Street in 1919. Lajos Kossuth (1802–1894) was a Hungarian politician who took an active part in the revolution of 1848.
֍ Вулиця Кошута в 1919 році. Лайош Кошут (1802—1894) — угорський політик, який брав активну участь у революції 1848 року.
֍ Kossuth Straße im Jahr 1919. Lajos Kossuth (* 1802; † 1894) war ein ungarischer Politiker, der aktiv an der Revolution von 1848 teilnahm.
֍ Kossuth utca 1919-ben. Kossuth Lajos (1802–1894) magyar politikus, aki aktívan részt vett az 1848-as forradalomban.

UKR_21 Tiatchiv / Tячiв (Ťačovo 1918 – 19/03/1939)
֍ La rue de l’Indépendance (Nezalezhnosti vulytsya) à l’intersection avec la rue Neresens’ka vers 1925.
֍ Independence Street (Nezalezhnosti vulytsya) at the intersection with Neresens’ka Street around 1925.
֍ Вулиця Незалежності на перетині з вулиця Нересенськa близько 1925 року.
֍ Die Straße der Unabhängigkeit (Nezalezhnosti vulytsya) an der Kreuzung mit der Neresens’ka-Straße um 1925.
֍ Függetlenség utca (Nezalezhnosti vulytsya) a Neresens’ka utca kereszteződésénél 1925 körül.

UKR_21 Tiatchiv / Tячiв (Técső)
֍ Le pont sur la Tisza en 1939.
֍ The bridge over the Tisza in 1939.
֍ Міст через Тису в 1939 році.
֍ Die Brücke über die Theiß im Jahr 1939.
֍ A Tisza feletti híd 1939-ben.

UKR_21 Tiatchiv / Tячiв (Técső)
֍ La place du Marché en 1940.
֍ The Market Square in 1940.
֍ Площа Ринок у 1940 році.
֍ Der Marktplatz im Jahr 1940.
֍ A Piactér 1940-ben.

UKR_21 Torun’ / Topунь (Toronya)
֍ Vue partielle du village en 1915.
֍ Partial view of the village in 1915.
֍ Частковий вигляд села в 1915 році.
֍ Teilansicht des Dorfes im Jahr 1915.
֍ A falu részleges látképe 1915-ben.

UKR_21 Torun’ / Topунь (Toronya 1918 – 19/03/1939)
֍ L’église en bois vers 1925.
֍ The wooden church around 1925.
֍ Дерев’яна церква близько 1925 року.
֍ Die Holzkirche um 1925.
֍ A fatemplom 1925 körül.

UKR_21 Uzhhorod / Ужгopoд (Ungvár)
֍ Vue générale de la ville en 1900.
֍ General view of the city in 1900.
֍ Загальний вигляд міста у 1900 році.
֍ Gesamtansicht der Stadt im Jahr 1900.
֍ A város általános látképe 1900-ben.

UKR_21 Uzhhorod / Ужгopoд (Ungvár)
֍ Le pont sur la Uzh (Уж) menant à la place Kossuth en 1900.
֍ The bridge over the Uzh (Уж) leading to Kossuth Square in 1900.
֍ Міст через річку Уж, що веде до площі Кошута, 1900 рік.
֍ Die Brücke über die Uzh (Уж), die zum Kossuth-Platz führt, im Jahr 1900.
֍ A Kossuth térre vezető Uzh (Уж) híd 1900-ban.

UKR_21 Uzhhorod / Ужгopoд (Ungvár)
֍ La rue Korzo en 1908.
֍ Korzo street in 1908.
֍ Вулиця Корзо в 1908 році.
֍ Korzo Straße im Jahr 1908.
֍ Korzó utca 1908-ban.

UKR_21 Uzhhorod / Ужгopoд (Užhorod 1918 – 02/11/1938)
֍ La rue Korzo en 1925.
֍ Korzo street in 1925.
֍ Вулиця Корзо в 1925 році.
֍ Korzo Straße im Jahr 1925.
֍ Korzó utca 1925-ban.

UKR_21 Uzhhorod / Ужгopoд (Ungvár)
֍ La rue Rákóczy en 1912, du nom d’une célèbre famille de la noblesse hongroise. C’est à présent la rue Voloshyna.
֍ Rákóczy Street in 1912, named after a famous Hungarian noble family. It is now Voloshyna Street.
֍ Вулиця Ракоці у 1912 році, названа на честь відомого угорського дворянського роду. Зараз це вулиця Волошина.
֍ Die Rákóczy-Straße im Jahr 1912, benannt nach einer berühmten ungarischen Adelsfamilie. Heute ist sie die Voloshyna-Straße.
֍ Rákóczy utca 1912-ben, egy híres magyar nemesi családról elnevezve. Ez most a Voloshyna utca.

UKR_21 Uzhhorod / Ужгopoд (Ungvár)
֍ Le pavillon des officers en 1913.
֍ The officers’ pavilion in 1913.
֍ Офіцерський павільйон 1913 року.
֍ Der Offizierspavillon im Jahr 1913.
֍ A tiszti pavilon 1913-ban.

UKR_21 Uzhhorod / Ужгopoд (Ungvár)
֍ Les casernes des militaires en 1915.
֍ The military barracks in 1915.
֍ Військові казарми 1915 року.
֍ Die Kasernen des Militärs im Jahr 1915.
֍ Katonai laktanya 1915-ben.

UKR_21 Uzhhorod / Ужгopoд (Užhorod 1918 – 02/11/1938)
֍ Les casernes des militaires en 1925.
֍ The military barracks in 1925.
֍ Військові казарми 1925 року.
֍ Die Kasernen des Militärs im Jahr 1925.
֍ Katonai laktanya 1925-ben.

UKR_21 Uzhhorod / Ужгopoд (Užhorod 1918 – 02/11/1938)
֍ La passerelle pour piétons en 1925.
֍ The footbridge in 1925.
֍ Пішохідний міст 1925 року.
֍ Die Fußgängerbrücke im Jahr 1925.
֍ A gyalogos híd 1925-ben.

UKR_21 Uzhhorod / Ужгopoд (Užhorod 1918 – 02/11/1938)
֍ La passerelle pour piétons en 1932.
֍ The footbridge in 1932.
֍ Пішохідний міст 1932 року.
֍ Die Fußgängerbrücke im Jahr 1932.
֍ A gyalogos híd 1932-ben.

UKR_21 Uzhhorod / Ужгopoд (Užhorod 1918 – 02/11/1938)
֍ Le lycée de formation linguistique Taras Shevchenko in 1930. Taras Hryhorovytch Chevtchenko (1814-1861) est reconnu comme étant le plus grand poète de langue ukrainienne.
֍ The Taras Shevchenko linguistic Gymnasium in 1930. Taras Hryhorovich Shevchenko (1814-1861) is recognized as the greatest Ukrainian language poet.
֍ Лінгвістична гімназія імені Тараса Шевченка у 1930 році. Тарас Григорович Шевченко (1814-1861) визнаний найбільшим українським поетом.
֍ Das sprachliche Taras-Schewtschenko-Gymnasium im Jahr 1930. Taras Hryhorovich Shevchenko (1814-1861) gilt als der größte Dichter ukrainischer Sprache.
֍ A Tarasz Sevcsenko Nyelvészeti Gimnázium 1930-ban. Tarasz Hrihorovics Sevcsenkót (1814-1861) a legnagyobb ukrán nyelvű költőként tartják számon.

UKR_21 Uzhhorod / Ужгopoд (Užhorod 1918 – 02/11/1938)
֍ Le château en 1930.
֍ The castle in 1930.
֍ Замок 1930 року.
֍ Das Schloss im Jahr 1930.
֍ A vár 1930-ban.

UKR_21 Uzhhorod / Ужгopoд (Užhorod 1918 – 02/11/1938)
֍ Une entrée du château en 1930.
֍ An entrance to the castle in 1930.
֍ Вхід до замку в 1930 році.
֍ Ein Eingang zum Schloss im Jahr 1930.
֍ A vár bejárata 1930-ban

UKR_21 Uzhhorod / Ужгopoд (Užhorod 1918 – 02/11/1938)
֍ Le centre nautique en 1938.
֍ The nautical centre in 1938.
֍ Морський центр в 1938 році.
֍ Das Wassersportzentrum im Jahr 1938.
֍ A nautikai központ 1938-ban.

UKR_21 Uzhhorod / Ужгopoд (Užhorod 1918 – 02/11/1938)
֍ La synagogue en 1930. Elle fut inaugurée le 27 juillet 1904. Très endommagée au cours de la Seconde Guerre mondiale, son aspect actuel est le résultat de la restauration réalisée après la guerre.
֍ The synagogue in 1930. It was inaugurated on 27 July 1904. It was badly damaged during the Second World War and its present appearance is the result of post-war restoration.
֍ Синагога 1930 року. Урочисте відкриття відбулося 27 липня 1904 року. Під час Другої світової війни він зазнав значних руйнувань, а його нинішній вигляд є результатом післявоєнної реставрації.
֍ Die Synagoge im Jahr 1930. Sie wurde am 27. Juli 1904 eingeweiht. Während des Zweiten Weltkriegs wurde sie stark beschädigt. Ihr heutiges Aussehen ist das Ergebnis der nach dem Krieg durchgeführten Restaurierungsarbeiten.
֍ A zsinagóga 1930-ban. 1904. július 27-én avatták fel. A második világháborúban súlyosan megrongálódott, és jelenlegi megjelenése a háború utáni helyreállítás eredménye.

UKR_21 Uzhhorod / Ужгopoд (Užhorod 1918 – 02/11/1938)
֍ Les bureaux de l’Administration régionale en 1933.
֍ The Regional Administration offices in 1933.
֍ Приміщення обласної адміністрації в 1933 році.
֍ Die Büros der Regionalverwaltung im Jahr 1933.
֍ A területi közigazgatás irodái 1933-ban.

UKR_21 Uzhhorod / Ужгopoд (Užhorod 1918 – 02/11/1938)
֍ La Maison des légionnaires en 1938. Cet immeuble de commerces et de bureaux qui était également connu sous le nom de Živnodům ou Legiody est l’œuvre de l’architecte tchécoslovaque František Krupka.
֍ The House of Legionnaires in 1938. This commercial and office building, which was also known as Živnodům or Legiody, is the work of Czechoslovak architect František Krupka.
֍ Будинок легіонерів в 1938 році. Ця торгово-офісна будівля, яка також була відома під назвою « Живнодум » або « Легіони », є роботою чехословацького архітектора Франтішека Крупки.
֍ Das Haus der Legionäre im Jahr 1938. Das Geschäfts- und Bürogebäude, das auch unter dem Namen Živnodům oder Legiody bekannt war, wurde von dem tschechoslowakischen Architekten František Krupka entworfen.
֍ Légiósok háza 1938-ban. A Živnodům vagy Legiody néven is ismert kereskedelmi és irodaépület František Krupka csehszlovák építész munkája.

UKR_21 Uzhhorod / Ужгopoд (Ungvár)
֍ Le lycée catholique en 1919.
֍ The Catholic high school in 1919.
֍ Католицька гімназія в 1919 році.
֍ Das katholische Gymnasium im Jahr 1919.
֍ A katolikus gimnázium 1919-ben.

UKR_21 Uzhhorod / Ужгopoд (Ungvár)
֍ L’université en 1942.
֍ The university in 1942.
֍ Університет у 1942 році.
֍ Die Universität im Jahr 1942
֍ Az egyetem 1942-ben.

UKR_21 Uzhhorod / Ужгopoд
֍ L’université en 1954.
֍ The university in 1954.
֍ Університет у 1954 році.
֍ Die Universität im Jahr 1954
֍ Az egyetem 1954-ben.

UKR_21 Uzhhorod / Ужгopoд (Ungvár)
֍ Le pont Masaryk en 1939. Il porte le nom de Tomáš Masaryk (1850-1937), premier président de la République tchécoslovaque du 14 novembre 1918 au 14 décembre 1935.
֍ Masaryk Bridge in 1939. It is named after Tomáš Masaryk (1850-1937), the first president of the Czechoslovak Republic from 14 November 1918 to 14 December 1935.
֍ Міст Масарика в 1939 році. Він названий на честь Томаша Масарика (1850-1937), першого президента Чехословацької Республіки з 14 листопада 1918 року по 14 грудня 1935 року.
֍ Die Masaryk-Brücke im Jahr 1939. Sie ist nach Tomáš Masaryk (1850-1937) benannt, dem ersten Präsidenten der Tschechoslowakischen Republik vom 14. November 1918 bis zum 14. Dezember 1935.
֍ A Masaryk-híd 1939-ben. Nevét Tomáš Masarykról (1850-1937), a Csehszlovák Köztársaság első elnökéről kapta, aki 1918. november 14-től 1935. december 14-ig volt a Csehszlovák Köztársaság első elnöke.

UKR_21 Uzhhorod / Ужгopoд (Ungvár)
֍ La poste principale en 1939. Le bâtiment été réalisé par l’architecte tchèque Josef Gočár en 1928-1930.
֍ The main post office in 1939. The building was designed by the Czech architect Josef Gočár in 1928-1930.
֍ Головний поштамт у 1939 році. Будівля була побудована за проектом чеського архітектора Йозефа Гочара у 1928-1930 роках.
֍ Das Hauptpostamt im Jahr 1939. Das Gebäude wurde vom tschechischen Architekten Josef Gočár in den Jahren 1928-1930 errichtet.
֍ A főpostahivatal 1939-ben. Az épületet Josef Gočár cseh építész tervezte 1928-1930-ban.

UKR_21 Uzhhorod / Ужгopoд (Ungvár)
֍ Monastère de Saint-Basile en 1939
֍ Saint Basil’s Monastery in 1939.
֍ Монастир Святого Василія Великого у 1939 році.
֍ Kloster St. Basilius im Jahr 1939.
֍ Szent Bazil rendház 1939-ben.

UKR_21 Uzhhorod / Ужгopoд (Ungvár)
֍ La promenade le long de la rivière Uzh (Уж) en 1941.
֍ The walk along the Uzh (Уж) River in 1941.
֍ Прогулянка вздовж річки Уж у 1941 році.
֍ Der Spaziergang entlang des Flusses Uzh (Уж) im Jahr 1941.
֍ Séta az Uzh (Уж) folyó mentén 1941-ben.

UKR_21 Uzhhorod / Ужгopoд
֍ L’hôtel Intourist-Zakarpattya en 1983.
֍ Intourist-Zakarpattya Hotel in 1983.
֍ Готель « Інтурист-Закарпаття » в 1983 році.
֍ Intourist-Zakarpattya Hotel im Jahr 1983.
֍ Intourist-Zakarpattya Hotel 1983-ben.

UKR_21 Uzhok / Ужoк (Uzsok)
֍ Le champ de barbelés russe au col d’Uzhok qui fut le théâtre d’âpres combats durant l’hiver 1914-1915 entre la 8ème armée russe et la 3ème armée austro-hongroise.
֍ The Russian barbed wire field at the Uzhok Pass which was the scene of fierce fighting during the winter of 1914-1915 between the Russian 8th Army and the Austro-Hungarian 3rd Army.
֍ Російське поле з колючим дротом на Ужоцькому перевалі, яке було ареною запеклих боїв взимку 1914-1915 років між російською 8-ю армією та австро-угорською 3-ю армією.
֍ Das russische Stacheldrahtfeld am Uzhok-Pass, das im Winter 1914-1915 Schauplatz erbitterter Kämpfe zwischen der 8. russischen Armee und der 3. österreichisch-ungarischen Armee war.
֍ Az orosz szögesdrótmező az Uzsok-hágónál, ahol 1914-1915 telén elkeseredett harcok folytak az orosz 8. hadsereg és az osztrák-magyar 3. hadsereg között.

UKR_21 Uzhok / Ужoк (Uzsok)
֍ Le col d’Uzhok : Le monument aux soldats austro-hongrois et russes tombés pendant la Première Guerre mondiale.
֍ Uzhok Pass: The monument to Austrian-Hungarian and Russian soldiers fallen during Word War I.
֍ Ужоцький перевал: Пам’ятник австро-угорським та російським солдатам, полеглим під час Першої світової війни.
֍ Uzhok-Pass: Das Denkmal für die gefallenen österreichisch-ungarischen und russischen Soldaten des Ersten Weltkriegs.
֍ Uzsoki-hágó: Az I. világháborúban elesett osztrák-magyar és orosz katonák emlékműve.

UKR_21 Uzhok / Ужoк (Uzsok)
֍ Le col d’Uzhok vers 1930.
֍ Uzhok Pass around 1930.
֍ Ужоцький перевал, близько 1930 року.
֍ Uzhok-Pass um 1930.
֍ Uzsoki-hágó 1930 körül.

UKR_21 Uzhok / Ужoк (Uzsok)
֍ Le col d’Uzhok: l’hôtel du sport en 1942 près de l’ancienne frontière avec la Pologne. Il a été détruit par le feu pendant la Seconde Guerre mondiale.
֍ Uzhok Pass: the sports hotel in 1942 near the former border with Poland. It was destroyed by fire during the Second World War.
֍ Ужоцький перевал: Готель « Спорт » у 1942 році поблизу колишнього кордону з Польщею. Він був знищений пожежею під час Другої світової війни.
֍ Uzhok-Pass: das Sporthotel im Jahr 1942 in der Nähe der ehemaligen Grenze zu Polen. Es wurde während des Zweiten Weltkriegs durch Feuer zerstört.
֍ Uzsoki-hágó: a Sport Hotel 1942-ben az egykori lengyel határ közelében. A második világháború alatt tűzvész pusztította el.

UKR_21 Uzhok / Ужoк (Uzsok)
֍ Le viaduc en 1916. Il est situé à la sortie ouest du village.
֍ The viaduct in 1916. It is located at the western exit of the village.
֍ Віадук 1916 року. Розташована на західному виїзді з села.
֍ Das Viadukt im Jahr 1916. Er befindet sich am westlichen Ausgang des Dorfes.
֍ A viadukt 1916-ban. A falu nyugati kijáratánál található.

UKR_21 Velykyï Bereznyï / Вели́кий Бере́зний (Nagyberezna)
֍ L’école primaire publique en 1913.
֍ The state primary school in 1913.
֍ Державна початкова школа 1913 року.
֍ Die öffentliche Grundschule im Jahr 1913.
֍ Állami ellemi iskola 1913-ben.

UKR_21 Velykyï Bereznyï / Вели́кий Бере́зний (Nagyberezna)
֍ L’école primaire publique en 1940.
֍ The state primary school in 1940.
֍ Державна початкова школа 1940 року.
֍ Die öffentliche Grundschule im Jahr 1940.
֍ Állami ellemi iskola 1940-ben.

UKR_21 Velykyï Bereznyï / Вели́кий Бере́зний (Veľký Berezný 1918 – 19/03/1939)
֍ L’église de l’Ascension en 1937.
֍ Church of the Ascension in 1937.
֍ Церква Вознесіння Господнього 1937 року.
֍ Die Kirche der Himmelfahrt im Jahr 1937.
֍ A Mennybemenetel-templom 1937-ben.

UKR_21 Velikyï Bychkiv / Бeликий Бичкiв (Nagybocskó)
֍ Flottage de bois sur la Tisza en 1917.
֍ Log floating on the Tisza River in 1917.
֍ Колода, що пливе річкою Тиса у 1917 році.
֍ Holzflößerei auf der Theiß im Jahr 1917.
֍ Rönk úszik a Tiszán 1917-ben.

UKR_21 Velikyï Bychkiv / Бeликий Бичкiв (Veľký Bočkov 1918 – 19/03/1939)
֍ Le pont sur la rivière Tisza en 1937. C’était à cette époque un point de passage entre la Tchécoslovaquie et la Roumanie.
֍ The bridge over the Tisza River in 1937. At that time it was a crossing point between Czechoslovakia and Romania.
֍ Міст через річку Тиса, 1937 рік. На той час це був пункт перетину кордону між Чехословаччиною та Румунією.
֍ Die Brücke über den Fluss Theiß im Jahr 1937. Sie war zu dieser Zeit ein Grenzübergang zwischen der Tschechoslowakei und Rumänien.
֍ A Tisza-híd 1937-ben. Abban az időben Csehszlovákia és Románia közötti átkelőhely volt.

UKR_21 Volosianka / Boлocякa (Volosanka 1918 – 19/03/1939)
֍ Vue générale en 1930.
֍ General view in 1930.
֍ Загальний вигляд у 1930 році.
֍ Gesamtansicht im Jahr 1930.
֍ Általános nézet 1930-ben.

UKR_21 Volovets’ / Boлoвeць (Volovec 1918 – 19/03/1939)
֍ Vue générale en 1932.
֍ General view in 1932.
֍ Загальний вигляд у 1932 році.
֍ Gesamtansicht im Jahr 1932.
֍ Általános nézet 1932-ben.

UKR_21 Volovets’ / Boлoвeць (Volovec 1918 – 19/03/1939)
֍ La gare (à confirmer) vers 1930.
֍ The train station (to be confirmed) around 1930.
֍ Станція (уточнюється) близько 1930 року.
֍ Der Bahnhof (zu bestätigen) um 1930.
֍ Állomás (megerősítendő) 1930 körül.

UKR_21 Volovets’ / Boлoвeць (Volóc)
֍ Le tremplin de saut à ski en 1940.
֍ The ski jumping hill in 1940.
֍ Трамплін 1940 року.
֍ Die Skisprungschanze im Jahr 1940.
֍ A síugrás 1940-ben.

UKR_21 Volovets’ / Boлoвeць (Volóc)
֍ Le Mont Temnatyk (1344m) en 1943. Il est situé à 10km au sud de Volovets’.
֍ Mount Temnatyk (1344m) in 1943. It is located 10km south of Volovets’.
֍ Гора Темнатик (1344 м) у 1943 році. Розташоване за 10 км на південь від Воловця.
֍ Der Berg Temnatyk (1344 m) im Jahr 1943. Er befindet sich 10 km südlich von Volovets’.
֍ Temnatyk-hegy (1344 m) 1943-ban. Volovecstől 10 km-re délre található.

UKR_21 Vynohradiv / Bинoгpaдiв (Nagyszőllős)
֍ La rue Verbőczy en 1905. Istvan Werbőczy (1458-1541) était un juriste et un homme d’état hongrois. Cette rue est à présent appelée rue de la Paix (Vulytsya Myru).
֍ Verbőczy street in 1905. Istvan Werbőczy (1458-1541) was a Hungarian jurist and statesman. This street is now called Peace Street (Vulytsya Myru).
֍ Bулиця Вербочі в 1905 році. Іштван Вербочі (1458-1541) – угорський правознавець і державний діяч. Зараз ця вулиця називається Вулиця Миру.
֍ Die Werbőczy-Straße im Jahr 1905. Istvan Werbőczy (1458-1541) war ein ungarischer Jurist und Staatsmann. Diese Straße wird nun als Straße des Friedens (Vulytsya Myru) bezeichnet.
֍ Verbőczy utca 1905-ben. Werbőczy István (1458-1541) magyar jogász és államférfi volt. Ezt az utcát ma Béke utcának (Vulytsya Myru) hívják.

UKR_21 Vynohradiv / Bинoгpaдiв (Nagyszőllős)
֍ L’institut d’État pour l’éducation d’enfants déficients mentaux en 1910.
֍ The State Institute for the education of mentally deficient children in 1910.
֍ Державний інститут для виховання розумово відсталих дітей у 1910 році.
֍ Das Staatliche Institut für die Erziehung geistig behinderter Kinder im Jahr 1910.
֍ Az értelmi fogyatékos gyermekek nevelésével foglalkozó állami intézet 1910-ben.

UKR_21 Vynohradiv / Bинoгpaдiв (Sevľjuš 1918 – 19/03/1939)
֍ L’institut d’État pour l’éducation d’enfants déficients mentaux en 1925.
֍ The State Institute for the education of mentally deficient children in 1925.
֍ Державний інститут для виховання розумово відсталих дітей у 1925 році.
֍ Das Staatliche Institut für die Erziehung geistig behinderter Kinder im Jahr 1925.
֍ Az értelmi fogyatékos gyermekek nevelésével foglalkozó állami intézet 1925-ben.

UKR_21 Vynohradiv / Bинoгpaдiв (Veľka Sevľjuš 1918 – 19/03/1939)
֍ L’école élémentaire en 1920.
֍ The elementary school in 1920.
֍ Початкова школа 1920 року.
֍ Die Grundschule im Jahr 1920.
֍ Elemi iskola 1920-ben.

UKR_21 Vynohradiv / Bинoгpaдiв (Sevľjuš 1918 – 19/03/1939)
֍ La rue de la gare vers 1920.
֍ The station street around 1920.
֍ Привокзальна вулиця близько 1920 року.
֍ Die Bahnhofstraße um 1920.
֍ Vasút utca 1920 körül.

UKR_21 Vynohradiv / Bинoгpaдiв (Nagyszőllős)
֍ Carte postale de 1942.
֍ Postcard from 1942.
֍ Листівка 1942 року.
֍ Postkarte von 1942.
֍ Levelezőlap 1942-ből.

UKR_21 Yasinia / Яciня (Kőrösmező)
֍ L’Hôtel de ville avec la colonne commémorative du millénaire en 1912.
֍ The Town Hall with the millennium column in 1912.
֍ Ратуша з колоною тисячоліття 1912 року.
֍ Das Rathaus mit der Gedenksäule zur Jahrtausendwende im Jahr 1912.
֍ Községház a millenium emlékoszloppal 1912-ben.

UKR_21 Yasinia / Яciня (Kőrösmező)
֍ Vue générale en 1917.
֍ General view in 1917.
֍ Загальний вигляд у 1917 році.
֍ Gesamtansicht im Jahr 1917.
֍ Általános nézet 1917-ben.

UKR_21 Yasinia / Яciня (Jasina 1918 – 19/03/1939)
֍ Vue générale vers 1930.
֍ General view around 1930.
֍ Загальний вигляд близько 1930 року.
֍ Gesamtansicht um 1930.
֍ Általános nézet 1930 körül.

UKR_21 Yasinia / Яciня (Kőrösmező)
֍ Le lac de retenue en 1917.
֍ The reservoir in 1917.
֍ Водосховище у 1917 році.
֍ Der Stausee im Jahr 1917.
֍ A víztározó 1917-ben.

UKR_21 Yasinia / Яciня (Jasina 1918 – 19/03/1939)
֍ La rivière Chorna Tysa en 1930.
֍ The Chorna Tysa River in 1930.
֍ Річка Чорна Тиса в 1930 році.
֍ Der Fluss Chorna Tysa im Jahr 1930.
֍ A Chorna Tysa folyó 1930-ban.

UKR_21 Yasinia / Яciня (Jasina 1918 – 19/03/1939)
֍ La place des Hutsul en 1935. Les Hutsul sont une population montagnarde vivant dans la chaîne des Carpates ukrainiennes.
֍ The Hutsul square in 1935. The Hutsul are a mountain population living in the Ukrainian Carpathian Mountains.
֍ Гуцульська площа у 1935 році. Гуцули – гірська народність, що проживає в українських Карпатах.
֍ Der Platz der Huzulen im Jahr 1935. Die Huzulen sind ein Bergvolk, das in der Gebirgskette der ukrainischen Karpaten lebt.
֍ A hutsuli tér 1935-ben. A huculok az ukrán Kárpátokban élő hegyvidéki népesség.

UKR_21 Yasinia / Яciня (Jasina 1918 – 19/03/1939)
֍ La gare en 1926.
֍ The railway station in 1926.
֍ Залізничний вокзал у 1926 році.
֍ Der Bahnhof Im Jahr 1926.
֍ A vasútállomás 1926-ben.

UKR_21 Yasinia / Яciня (Kőrösmező)
֍ Carte postale de 1939.
֍ Postcard from 1939.
֍ Листівка 1939 року.
֍ Postkarte von 1939.
֍ Levelezőlap 1939-ből.

UKR_21 Yasinia / Яciня (Jasina 1918 – 19/03/1939)
֍ L’église de la Transfiguration (Plytovatska) en 1935. Cette église en bois date du XVIIIème siècle.
֍ The Church of the Transfiguration (Plytovatska) in 1935. This wooden church dates from the 18th century.
֍ Преображенська (Плитовацька) церква 1935 року. Ця дерев’яна церква датується 18 століттям.
֍ Die Kirche der Verklärung Christi (Plytovatska) im Jahr 1935. Diese Holzkirche stammt aus dem 18.
֍ Az Átváltoztatás temploma (Plytovatska) 1935-ben. Ez a fatemplom a 18. századból származik.

UKR_21 Yasinia / Яciня (Jasina 1918 – 19/03/1939)
֍ L’église en bois de l’Ascension (Strukivska) en 1935.
֍ The wooden Church of the Ascension (Strukivska) in 1935.
֍ Дерев’яна церква Вознесіння Господнього (Струківська) 1935 року.
֍ Die hölzerne Kirche der Himmelfahrt (Strukivska) im Jahr 1935.
֍ A fából készült Mennybemenetel-templom (Strukivska) 1935-ben.

UKR_21 Yasinia / Яciня (Kőrösmező)
֍ Le viaduc en 1917.
֍ The viaduct in 1917.
֍ Віадук у 1917 році.
֍ Das Viadukt im Jahr 1917.
֍ A viadukt 1917-ben.

UKR_21 Yasinia / Яciня (Jasina 1918 – 19/03/1939)
֍ Lazeshchyna (Lazeščíny) en 1923: partie nord-ouest de Yasinia.
֍ Lazeshchyna (Lazeščíny) in 1923: northwestern part of Yasinia.
֍ Лазещина (Лазещини) у 1923 році: північно-західна частина Ясіня.
֍ Lazeshchyna (Lazeščíny) 1923: nordwestlicher Teil von Yasinia.
֍ Lazeshchyna (Lazeščíny) 1923-ben: Yasinia északnyugati része.